Miért nem reagál a termosztát 0,1 °C-os változásokra – avagy a hiszterézis a gyakorlatban
Hiszterézis a termosztátoknál
A hiszterézis az a megengedett hőmérsékleti tartomány a beállított érték körül, amelyben a készülék még nem reagál. Gyakran kapjuk a kérdést, miért nem állítható a szobatermosztát hiszterézise például 0,1 °C-ra, hanem 1 °C értékkel működik. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a kisebb hiszterézis nagyobb pontosságot jelent. A fűtés valós működésében azonban éppen fordítva van.
A fűtés nem laboratóriumi mérés
A helyiség hőmérséklete soha nem teljesen stabil, folyamatosan változik a következők hatására:
- légmozgás
- ajtónyitás
- napsugárzás
- a helyiségben tartózkodó személyek száma
A tizedfokos különbségek teljesen természetesek.
Ha a termosztát már 0,1 °C változásra reagálna, a fűtés folyamatosan ki- és bekapcsolna, a kazán óránként többször „kattogna”, és a szabályozás instabillá válna.
Mi történne 0,1 °C hiszterézis esetén
- rendkívül gyakori kazán- vagy relékapcsolás
- nagyobb kopás:
- relé
- elektronika
- keringető szivattyú
- paradox módon magasabb energiafogyasztás
- rövidebb élettartam
Az ilyen szabályozás zajos, kényelmetlen és műszakilag nem megfelelő lenne.
Miért helyes az 1 °C hiszterézis
Ez egy bevált szabvány a fűtéstechnikában. Gázkazánoknál és hőszivattyúknál használják, védi a hőforrást a felesleges kapcsolástól és stabil működést biztosít. A gyakorlatban az 1 °C különbséget az ember szinte nem is érzékeli, a rendszer pedig nyugodtan és folyamatosan működik.
A szabályozás pontossága ≠ hiszterézis
Fontos két dolgot megkülönböztetni:
- a mérés pontosságát
- a szabályozás hiszterézisét
A termosztát nagyon pontosan mérhet, de a szabályozásnak szüksége van egy bizonyos „holt zónára”, különben a rendszer instabil lenne.
Összefoglalás (röviden)
- Az 1 °C hiszterézis nem hiba és nem korlátozás
- Ez a stabil és energiatakarékos fűtéshez megfelelően megválasztott érték
- A kisebb hiszterézis:
- rontaná a komfortot
- növelné a kopást
- nem hozna valódi megtakarítást